Mivel már valószínűleg mindenki unja a rizsázást, meg a hülye elméletet, csapjunk a közepébe, és rakjuk össze a kis "development" környezetünket.
Jelenleg a windowsosoknak kedvezünk, a linux userek úgy sejtem, hogy megoldják maguktól is a telepítést a lentiek alapján.
Mivel valószínűleg keveseknek van otthon igazi, működő Commodore 64-e, na meg az eredeti vason való fejlesztés mai szemmel nézve eléggé brutális, ezért tisztább, szárazabb, és biztonságosabb érzés, ha egy emulátort használunk. Az emulátor teljes mértékben "leszimulálja" nekünk egy igazi, hús-vér C64 összes hardverelemének működését, sőt! Még jónéhány extra kényelmi funkciót is kapunk mellé.
Esetünkben ez a népszerű és nagyszerű VICE emulátor lesz, amiből a legfrissebb ide kattintva le is tölthető.
Ez a kis csoda elég sok számítógépet tud emulálni, de mi csak a 64-es résszel foglalkozunk most. Elvetemültebbek nyugodtan nézzék meg a többit is, érdekes.
Annyira mégsem kedvezünk a Windowsosoknak, mert az emu 7zippel van tömörítve, amit hőn szeretett operációs rendszerünk természetesen nem ismer. Házi feladatként mindenki töltsön le egy 7zip-et, egy Winrar-t, vagy egy Total Commandert, amivel ki lehet csomagolni.
Szerencsére telepíteni semmit nem kell, elég ráklikkelni az "x64sc.exe"-re, és máris kaptunk egy teljes értékű Commodore 64-et, tokkal, vonóval. Valami ilyesmit kell látni, ha minden jól ment:
Első indításnál valószínűleg nem ilyen szép képet kapunk, hanem "csíkosat". Én át szoktam állítani a Settings/Display/VIC-II pontnál a CRT emulationt Unfilteredre. Mindenki állítgassa be úgy magának, ahogy szereti.
Itt egy apró kitérő. Nekem a VICE néha megőrül, és nem hajlandó elindulni. Ez általában javítható úgy, ha töröljük a beállítás fileokat. Ez a C:\Users\<userneved>\AppData\Roaming\vice mappában található.
Másik idegesítő dolog, hogy nálam kb 2 percenként kilép a VICE, ezt úgy tűnik orvosolta a Settings/Emulator pontban a Gtk render filter átállítása Nearest neighbor-ra, valamint a Gtk render backend Cairo-ra átkattintása. Utána restart.
Egyelőre nem sok mindent tudunk csinálni, van egy bekapcsolt gépünk, működik az operációs rendszer, villog a kurzor. Nem túl izgi. A kalandosabbak nyugodtan beírhatják, hogy "HUJE JOZSI", vagy bármilyen más ökörséget.
Kicsit fel fogjuk turbózni a 64-ünket, ehhez szükségünk lesz még erre a filera.
Töltsük le, majd csomagoljuk ki belőle az action_replay_7.5.crt filet. Én ezt csak simán bedobtam a VICE folderébe, de bárhová rakhatjuk.
Az emulátorban File menü/Attach cartridge image, majd keressük meg a .crt fileunkat. A "set as default"-ot érdemes bepipálni, majd nyomni egy settings/save settings-et, hogy meg is jegyezze a beállításainkat.
Elvileg ezt kell látnia most mindenkinek:
Most mindenki nyugodjon meg, bontsunk egy sört, és dőljünk hátra, a nehezén túl vagyunk, jöhet a sztorizás.
Na de mit is csináltunk most valójában?
Mivel a Commodore nem vitte túlzásba, hogy a C64 oprendszere és BASIC parancsértelmezője fel legyen szerelve mindenféle földi jóval, és kényelmi extrákkal, így nyugodtan nevezhetjük fapadosnak is a rendszert.
Erre okos emberek hamar rácsaptak, és elkezdtek saját eszközöket gyártani, amik különféle kiegészítéseket adtak hozzá az alapgéphez. Voltak különféle memóriabővítők, gyorstöltők, vagy akár BASIC extensionök is, amik új parancsokkal bővítették a meglévő elég szegényes parancsokat. Pl rajzoló vagy hanggeneráló utasításokkal.
Ezek közül egy volt a méltán híres Action Replay sorozat, amit anno "törőcartridge"-ként is emlegettek.
Ezt a kis kütyüt bedugva a C64 seggébe, egy olyan szoftveres svájcibicskát kaptunk, amitől még a szavunk is elállt. 25szörös gyorstöltő, file- és teljes lemez másoló, reset gomb, és a legnagyobb csoda, a freeze funkció, amivel a futó programot meg tudtuk állítani. Ilyenkor előjött a mágikus menü, ahol aztán mindenféle jót lehetett csinálni.
Lementeni a képernyőt, vagy épp átszerkeszteni. Belebuherálni a memóriába, átrajzolni grafikákat, egyszóval bármit. Képes volt lementeni a memória teljes tartalmát lemezre, amit később visszatöltve a programunk ugyanonnan folytatódott, ahol abbahagytuk. Ez életmentő lehetett játékoknál, mert a többségben nem volt semmilyen save funkció. Gyakorlatilag ugyanezt csinálja most a Windows hibernálása.
Az előzőleg letöltött .crt fileunk tehát egy ilyen cartridge teljes ROMját tartalmazza, amit a VICE képes leemulálni.
Most, hogy virtuális Commodore 64-ünk készen áll, lássunk végre valami gyakorlati dolgot. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
